Fényképezés kezdőknek – a záridő

Az előzőekben foglalkoztunk a rekesszel, most nézzük meg mit is tudunk kezdeni a záridővel. Hogyan tudunk megbírkózni kezdő fotósként a használatával, jó záridőket beállítani a képünk mondanivalójának megfelelően.

Mi az a záridő?

Kezdő fényképezést tanulóként jegyezzünk meg annyit, hogy a záridő az az idő, ameddig a rekesz nyitva van.  Arra utal, hogy milyen gyorsan vagy lassan nyílik és záródik a rekesz.
Tehát, ha hosszú ideig van nyitva a zár, akkor a záridő hosszú és több fény jut a fényképezőnkbe.
Ez idő alatt „látja” a képérzékelő azt a jelenetet, amelyet megpróbál rögzíteni.

Kezdő fényképészként használjuk a záridőprioritás üzemmődot

Fényképezőgépünkön Nikon gépeken az S jelnél, Canon gépeken a Tv jelnél fogjuk megtalálni.

A zárprioritás módban az expozíciós idő értékét  magunk választhatjuk ki,  az ehhez tartozó, összes többi értéket pedig az automatika állítja be, ahogyan a rekeszprioritás beállításainál is. (Értelemszerűen: rekeszprioritásnál záridőt, záridőprioritásnál rekeszt állít az automatika.)

 A záridő – és néhány tudnivaló róla

A záridő másodpercekben – vagy a legtöbb esetben a másodpercek töredékeiben – mérhető. Minél nagyobb a nevező, annál gyorsabb a sebesség (vagyis 1 / 1000s sokkal gyorsabb, mint 1 / 30s).

Legtöbbször nappal fotózunk és ilyenkor nagyon rövid záridőket használunk, tipikusan a másodperc tört részét, pl. század vagy egy ezred másodperceket.

Ha lassú zársebességet használunk (bármi, ami lassabb, mint 1 / 60s) ajánlatos állványt használnunk, illetve bekapcsolnunk a beépített képstabilizátort – amennyiben van beépítve a gépünkbe vagy az objektívünkbe.

A fényképezőgépen elérhető zársebesség minden beállításnál gyakran megduplázódik (hozzávetőlegesen). Ennek eredményeként általában lehetősége van a következő zársebességek használatára: 1 / 500s, 1 / 250s, 1 / 125s, 1 / 60s, 1 / 30s, 1 / 15s, 1 / 8s, stb. Ez a duplázás praktikus szem előtt tartani, mivel a rekesznyílás-beállítások megduplázzák a beáramló fénymennyiséget is. Ennek eredményeként a zársebesség egy lépéssel történő növelése és a rekesz egy lépéssel történő csökkentése hasonló megvilágítási szinteket eredményezhet. (Hoppá…..ezen még kicsit elmélkedni kell! )

Egyes kamerák nagyon lassú zársebességet is kínálnak, amely nem másodperc töredéke, hanem másodpercekben mérhető (például 1 másodperc, 10 másodperc, 30 másodperc stb.). Ezeket nagyon gyenge fényviszonyok esetén használjuk, amikor speciális effektusokat szeretnénk, és / vagy amikor sok mozdulatot próbálunk megragadni egy felvételen.

Ha azon gondolkozunk, hogy milyen záridőt használjunk egy képen, akkor mindig tegyük fel a kérdést magunknak, hogy mozog-e valami a jelenetben és hogyan szeretnénk rögzíteni ezt a mozgást. Ha van mozgás a jelenetben, akkor választhatjuk azt, hogy megfagyasztjuk-e a mozdulatot (tehát mozdulatlannak tűnik), vagy hagyjuk, hogy a mozgó tárgy szándékosan elmosódjon (mozgásérzetet adva neki).

Ha mozgást szeretnénk megfagyasztani egy képben (például egy madarat vagy egy szörföst a hullámzó vízben), akkor gyorsabb záridőt kell választanunk. A mozgás elmosódásához pedig lassabb záridő kell. A választandó tényleges sebesség a felvett téma sebességétől és az elmosódás mértékétől függ.

 

 

Persze a mozgás nem mindig rossz

Például, ha vízesést vagy tengeri tájat fényképezünk és meg akarjuk mutatni, milyen gyorsan folyik a víz, vagy ha fotózni akarunk egy versenyautót és sebességérzetet szeretnénk adni neki. Mindezen esetekben a hosszabb zársebesség választása lesz az út. Mindezen esetekben azonban állványt kell használnunk, különben fennáll annak a veszélye, hogy a fényképezőgép mozgásának hozzáadásával tönkretesszük a felvételeket (ami más típusú elmosódást eredményez, mint a mozgás elmosódása).

Gyújtótávolság és záridő

A záridő kiválasztásakor figyelembe kell venni a használt objektív gyújtótávolságát is. A hosszabb gyújtótávolság hangsúlyozza a fényképezőgép rázkódásának mértékét, ezért gyorsabb záridőt kell választania (hacsak nem rendelkezünk képstabilizátorral az objektívben vagy a fényképezőgépben). A képstabilizálás nélküli helyzetekben olyan záridőt kell választani, amelynek nevezője nagyobb, mint az objektív gyújtótávolsága. Például, ha van egy 50 mm-es objektívje, akkor valószínűleg 1/60-as záridő várható. De ha 200 mm-es objektívje van, valószínűleg 1/250-es vagy annál nagyobb sebességgel szeretne fényképezni.

 

Remélem, hasznosnak találtatok ezt a záridő használatáról szóló írást. Ne feledjetek el kis időt szánni arra, hogy megismerjétek az expozíciós háromszög másik két fontos elemét – a rekeszt és az ISO-t.

A fentiek gyakorlására szintén lehetőséget adnak a korábbiakban említett szimulátorok, amiket itt találhattok meg.

A fentiek megértéséhez pedig ismételten kerestem nektek néhány videót, melyet megnézhettek itt és a facebookcsoportban!